fél évszázadon átívelve a zenén keresztül mesél a holokausztról és a barátságról.

A nevek dala történetében Martint (Tim Roth) évtizedeken át gyötri gyerekkori barátja, a lengyel-zsidó csodagyerek hegedűs, Dovidl (Clive Owen) eltűnése. A fiúnak röviddel londoni bemutatkozása előtt, 1951-ben veszett nyoma, de harmincöt évvel később úgy tűnik, a nyomára akadhatnak.

A kanadai-angol-német-magyar koprodukcióban készült alkotás producere a magyar származású kanadai Robert Lantos, aki olyan filmekről ismert, mint a Szabó István rendezte Csodálatos Júlia vagy A napfény íze, az Eastern Promises - Gyilkos ítéletek vagy a Barney és a nők.

Robert Lantos az MTI-nek elmondta, hogy Norman Lebrecht zenetudós azonos című írásával egy másik producer révén ismerkedett meg, elolvasta a regényt és úgy érezte, hogy ebből a történetből muszáj filmet készítenie.

A nevek dala a holokauszton túl a barátságról, a csalódásról és a megbocsátásáról is szól. A film mentes a borzalmas jelenetektől, a legnagyobb része 1986-ban játszódik - tette hozzá a producer.

Hangsúlyozta, hogy azért esett a választása Francois Girard rendezőre, mert ugyanúgy ismeri a klasszikus zene nyelvét, mint a filmnyelvet. Kevés az olyan alkotó, aki híres az opera világában, és a filmjei is legtöbbször a zenéről szólnak, Francois Girard pedig ilyen - magyarázta Robert Lantos.

A kanadai rendező nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint A vörös hegedű (1988), amelynek zenéjéért az amerikai John Corigliano megkapta az Oscar-díjat, ő készítette a Genie-díjas Harminckét rövidfilm Glenn Gouldról című alkotást, Peter Gabriel-koncertfilmjéért Grammy-díjat kapott, és többször rendezett a Metropolitan Operában is.

Zeneszerzőnek Howard Leslie Shore Oscar-, Golden Globe- és Grammy-díjas kanadai alkotót kérték fel, akinek legismertebb munkái A Gyűrűk Ura-sorozat, a Hobbit-sorozat és a Bárányok hallgatnak filmzenéje. Leslie Shore a forgatás megkezdése előtt két éven át komponálta A nevek dala zenéjét, e nélkül ugyanis nem tudták elkezdeni a forgatást - emelte ki a producer.

Robert Lantos felidézte, hogy a regény filmes adaptációjának forgatókönyvét az Oscar-jelölt Jeffrey Caine már korábban elkészítette, annak jogait megszerezték, majd többször átírták, mire megszületett a végleges változat. Közösen választották ki a rendezővel a két a főszereplőt - Clive Owent és Tim Roth-t -, a többi szereplőt pedig hozzájuk igazították.

A film külső jeleneteit Londonban vették fel, de főleg Budapesten forgattak. Mint mondta, Budapesten mindent meg lehet csinálni, a magyar főváros bármelyik nagyvárossá, Párizzsá vagy New Yorkká is átalakulhat.

A producer megjegyezte, hogy 1998-ban forgatott először Magyarországon Szabó Istvánnal, és akkor fedezte fel, hogy a magyar filmes szakemberek a világ legjobbjai közé tartoznak, akik professzionálisan és lelkesedéssel dolgoznak. Mint elmondta, A nevek dala a harmadik, kanadai-magyar koprodukcióban készült film A napfény íze és a Csodálatos Júlia után.

Robert Lantos szerint ambiciózus, nagyvásznat igénylő drámát a mai mozis piacra nehéz összehozni, ezért kizárólag csak olyan témát érdemes feldolgozni, amely megéri az áldozatot. "Arról, hogy sikeres lesz-e egy film, fogalmam sincs, és minél tovább űzöm ezt a mesterséget ezt annál kevésbé tudom" - fogalmazott a producer.

A nevek dala február 6-tól látható a magyar mozikban, de premier előtt már több budapesti artmozi is játssza.