Így az új alapszabály helyett megmaradt a régi, miszerint csak olyan ember szerveit lehet felhasználni a halála után, aki külön felhatalmazást adott erre életében.
Jens Spahn egészségügyi miniszter és egy sor képviselő azt akarta elérni, hogy Németországban is az úgynevezett feltételezett beleegyezés elvére építsék fel a szervadományozás szabályozását. Ez a - többi között Magyarországon is érvényesített - elv azt jelenti, hogy ha valaki nem tiltakozott írásban az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe, így a halál beállta után ki lehet nyerni a testéből a használható szerveket.

A javasolt reform ellenzői szerint ez az elv az önrendelkezés jogának megengedhetetlen sérelmével járna, ezért inkább meg kell őrizni az állampolgár konkrét döntésére épülő rendszert, amelynek alapja a szervadományozói igazolvány kiváltása.

A frakciók a pártfegyelemtől független, lelkiismereti kérdésként kezelték az ügyet, így politikai oldalakat átívelő koalíciók szerveződtek. Az egészségügyi miniszter és szövetségesei főleg azzal érveltek, hogy igen sok német támogatja a szervadományozást, de nem váltja ki az adományozói igazolványt, ezért nem teljesülhet az akarata. Ez pedig emberek életébe kerül, évente átlagosan ezren halnak meg átültetésre alkalmas szerv hiánya miatt, a szervátültetésre szorulók várólistáján pedig további tízezren vannak. A reformjavaslatot végül 379 nem szavazattal, 292 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett elutasították.

Az eddigi rendszer továbbfejlesztésére épülő ellenjavaslat mellett ugyancsak pártpolitikai oldalaktól függetlenül sorakoztak fel képviselők. Ők voltak többen, indítványukat 382 igen szavazattal, 261 nem szavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadta a Bundestag. Elképzelésük arról szól, hogy az önrendelkezés elvét erősítő aktív beleegyezés lehetőségét kell szélesíteni. Így a többi között bevezetik, hogy az útlevél és a személyi igazolvány kiváltásánál minden alkalommal meg kell kérdezni az igénylőt, hogy kíván-e rendelkezni szervei és szövetei halálozás utáni felhasználásáról.

A szervadományozás évek óta visszatérő téma a német nyilvánosságban. Ennek fő oka, hogy Németország rendre az utolsók között van az európai országok szervadományozók száma szerinti rangsorában. Az előzetes adatok szerint tavaly is csupán 932 donor volt, míg a beültetésre alkalmas szervre váró betegek száma 10 ezer felett volt.

A donorok száma azért is alacsony, mert 2012-ben kiderült, hogy több transzplantációs klinikán éveken keresztül hamisítottak vizsgálati adatokat, hogy bizonyos betegek előrébb jussanak a várólistán, és a visszaélések miatt gyengült a társadalmi bizalom a szervadományozás rendszerében.