Ma 800 millió felhasználó osztozik a közösségi téren, megváltoztak az oldal céljai és funkciói. A Facebook szoros részévé vált életünknek, ennek hatásai pedig nem csak virtuálisak.

A Harvard Business Review blogjának szerzője a Facebook életünkre gyakorolt negatív hatásaival foglalkozik, melyek a túl szoros virtuális kötődésből, és a félreértelmezett közösségi térből erednek.

Túl sok pozitív megerősítés
Facebookon óhatatlanul is összehasonlítjuk magunkat másokkal. Torzíthatja az énképet, ha életünket ismerőseink Facebookon megosztott élményeihez viszonyítva értékeljük, a közösségi felületeken ugyanis mindenki hajlamos csak pozitív történeteket megosztani. A megfelelő megerősítés és összehasonlítási alap hiánya oda vezethet, hogy saját életünket sokkal rosszabbnak érzékeljük, mint amilyen valójában.

Időnk elaprózódása
Ha nem is töltünk sok időt Facebookon, de gyakran látogatjuk az oldalt, már az is kizökkent a folyamatos munkavégzésből. A rövid, egyperces Facebook-pihenők azt eredményezik, hogy nem tudunk megfelelően koncentrálni az előttünk álló munkára. Hiába tűnik kevésnek a Facebookon eltöltött idő, az ide-oda váltásból eredő teljesítmény-csökkenés így is jelentős.

A közeli kapcsolatok leépülése
Míg sokan azzal érvelnek, hogy Facebookon sokkal közelebb kerülnek barátaikhoz a folyamatos jelenléttel, valójában egyre távolabb kerülnek a valódi, szorosabb kapcsolatoktól. A személyes találkozókat felváltja a Facebook chat; a képek, állapotok megosztása pedig azt a hamis érzetet kelti, hogy eleget foglalkozunk barátinkkal. Ezek az érintkezések viszont nem pótolják a személyes találkozás érzelmi, pszichológiai hatásait.

A teljes bejegyzést a Harvard Business Review blogján (angol nyelven) olvashatják. A cikk részletét magyarul a HVG.hu tette közzé.

OrientPress Hírügynökség