- mondták egészségügyi vezetők pénteken Berlinben. Lars Schaade, a Robert Koch országos közegészségügyi intézet elnökhelyettese (RKI) elmondta, hogy a harmadik járványhullám megindulása főleg a B.1.1.7 jelzésű, úgynevezett brit vírusváltozat előretörésének tulajdonítható. Ez a mutáció okozza a fertőzések háromnegyedét.

Kiemelte: nem a veszély enyhülését jelzi, hogy a második hullámhoz képest nagyságrendekkel kisebb a napi halálos áldozatok száma, és nem szabad elhanyagolni a védekezést arra hivatkozva, hogy az oltási kampány révén mind többen szereznek védettséget a leginkább veszélyeztetett idős korosztályokban.

Csak a járvány szerkezete változik. Máris egyre több a fiatal a kórházba kerülő és az intenzív ellátásra szoruló fertőzöttek között, és biztosra vehető, hogy számuk tovább emelkedik, mert az új fertőződések számának növekedését mindig néhány hetes késéssel követi a súlyos esetek és a halálos áldozatok számának növekedése.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter aláhúzta: őszintén meg kell mondani az embereknek, hogy egész Európában nincs elég oltónyag a harmadik hullám megállításához.

Ezért nem lehet tovább folytatni a járványügyi korlátozások lazítását, sőt nagyon valószínű, hogy ismét szigorításokra lesz szükség - tette hozzá a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, utalva arra, hogy a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői március 22-én ismét egyeztetnek a védekezés rendszerének alakításáról.

Az egyik legtekintélyesebb német epidemiológus, Karl Lauterbach szociáldemokrata (SPD) parlamenti (Bundestag-) képviselő, a bostoni Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének (HSPH) docense hangsúlyozta: "akárhogy csűrjük-csavarjuk, vissza kell állítani az országos zárlatot", mert a járvány alakulását meghatározó új mutációk sokkal erősebben fertőznek - hatásukra a vírus reprodukciós rátája 1,3-ra emelkedik, vagyis 100 fertőzött 130 embernek adja át a kórokozót -, ami azzal jár, hogy 10-14 naponta megduplázódik a napi új fertőzöttek száma, és rövid idő alatt túlterhelődik az ellátórendszer.

Ráadásul az intenzív osztályokra még nagyobb teher nehezedne, mint az első és a második hullámban, mert a betegek fiatalabbak, akik az időseknél nagyobb eséllyel élik túl a vírus okozta betegséget (Covid-19), de hosszabb ideig szorulnak intenzív kezelésre.

A fiatal felnőtt fertőzötteknél nem is az elhalálozás a legnagyobb kockázat, hanem az úgynevezett hosszú Covid, a vírus leküzdése után még hónapokig tartó tünetegyüttes, amelynek legfőbb jellemzője az állandó levertség.

A hosszú Covid egyelőre gyógyíthatatlan, és "betegségcunami" módjára söpör végig Németországon - mondta Karl Lauterbach, kiemelve, hogy a 2020-ban megfertőzöttek között rengetegen vannak, akik még mindig nem tudtak teljesen visszaállni a munkába.

A hosszú Covid az öngyilkosság kockázatát is növeli, és jelentőségéhez képest nagyon keveset beszélnek róla Németországban - húzta alá a CDU-val és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) együtt kormányzó szociáldemokraták politikusa.

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok legutóbbi, március elején kötött megállapodása szerint a gazdasági és társadalmi élet legtöbb területét befagyasztó korlátozásokat akkor kell mind visszaállítani, amikor 100 fölé emelkedik az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma.

Ez a mutató az RKI pénteki adatai szerint 95,60-nál tart. Egy nappal korábban 90-en, egy hete 72,40-en állt.

Az RKI adatai szerint az utóbbi 24 órában 17 482 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez 36,2 százalékos növekedés az egy héttel korábbi 12 834-hez képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 629 750 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.

Ugyanakkor a Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 226-ra csökkent az egy héttel korábbi 252-ről. Ez a legidősebb korosztályokra és a leginkább veszélyeztetett csoportokra összpontosító oltási kampány előrehaladásának tulajdonítható a szakértők szerint. Az új halálesetekkel 74 403-ra emelkedett a járvány németországi áldozatainak száma.

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) pénteki összesítése szerint országszerte 2951 embert ápolnak az intenzív osztályokon a Covid-19 miatt. Ez 197-tel több az egy héttel korábbi 2754-nél. A Covid-19 miatt intenzív osztályon fekvők 54 százaléka, 1596 ember szorul gépi lélegeztetésre.

A DIVI adatai szerint országszerte 24 405 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 3484 ágy szabad. A vészhelyzeti tartalék, azaz a pillanatnyilag nem használt, és hét napon belül üzembe helyezhető intenzív ágyak száma 10 430 - áll a szervezet jelentésében.