Miután az uniós vezetők elhatározták, hogy összerakják Görögország számára a második, 130 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomagot.

Charles Bean, az angol központi bank alelnöke – de több más közgazdász – szerint is a második görög mentőcsomaggal sem oldódnak meg a problémák. Másokkal egyetemben Bean is úgy véli, hogy néhány éven belül Görögország újabb segítségre szorulhat. 2020-ra a 120,5 százalékos bruttó államadósságcél nem teljesül, mivel az ország recessziós állapotban, megszorítások közepette képtelen lesz érdemi gazdasági növekedést felmutatni, a piaci finanszírozástól pedig az adósságátütemezés után elesik, mindent a hitelezők diktálnak majd. A társadalmi feszültség fennmarad, s a tavaszi választások közeledtével újra felerősödhet a bizonytalanság a költségvetési tervek elérését illetőleg – amelyeket egyébiránt a hellén állam máig nem teljesített. Joerg Kraemer, a Commerzbank vezető frankfurti közgazdásza szerint 2020-ra a reális GDP-növekedési pályát tekintve, amennyiben a növekedés csak mindössze 0,5 százalékponttal marad el az uniós vezetők becslésétől, már 120,5 helyett 127 százalékra fog csak leereszkedni a bruttó államadósság. A görög privatizációs bevételek 2015-ig kb. 19 milliárd eurót hozhatnak a konyhára, de ennek csak mintegy tizedét sikerült eddig előteremteni - írják a Quaestor elemzői.

A hétvégi megállapodások szerint Athén számára nyitnak majd egy olyan fedezeti, vagy letéti számlát, amelyen mindig biztosítania kell a következő 3 havi adósságkifizetésekre elegendő fedezetet. Mivel Görögország az eddig vállalt kötelezettségeit, költségvetési célokat alig teljesítette, így az új pénzügyi segítségeket szorosabb kontroll alatt szeretnék tartani az uniós vezetők. Ezért is van szükség többek között a speciális fedezeti számlára.

Görögországnak a hónap végéig még számos teendője van – hangsúlyozta Christine Lagarde IMF-elnök és Juncker Ecofin-elnök – mielőtt aláírják a 130 milliárd eurós második nemzetközi mentőprogramot. Az IMF csak március második hetében fogja eldönteni, hogy pontosan mekkora összeggel kíván hozzájárulni a mentőcsomaghoz. Lagarde elmondta, hogy a Valutaalap szeretné látni az uniós vezetők elkötelezettségét az uniós pénzügyi védőháló megerősítése iránt, valamint a görög kormány erőfeszítéseit és törekvéseit a költségvetési tervek elérése érdekében, ugyanis ezektől függ a jövőbeli együttműködés és a Valutaalap hozzájárulása az euróválság kezeléséhez.

Az uniós vezetők eddig összesen 386 milliárd eurót költöttek a periférikus tagállamok kisegítésére, s készülnek arra, hogy megerősítsék az európai pénzügyi védőhálót (az ESM finanszírozási keretét 500 milliárd euróról 750 milliárd euróra tervezik növelni).

Az Európai Központi Bank már komoly erőfeszítéseket tett a válság enyhítésében. A kötvényvásárlásokkal a hosszú hozamok emelkedését lényegében megpróbálja fékezni (megállítani nem tudta), az irányadó rátát tavaly két alkalommal is mérsékelte, hogy ezzel enyhítse a finanszírozási terheket és támogassa a hitelezést, valamint következésképpen a gazdasági növekedést, továbbá enyhítette a feszültséget a bankszektorban azzal, hogy a kereskedelmi bankok számára szokatlanul hosszú futamidőre (3 évre) kedvező kamatozású gyorskölcsönt nyújtott. Ez mindenképpen pozitív, illetve az is, hogy amennyiben az uniós vezetők aláírják a görög mentőcsomag tervezetét, valamint a magánbefektetőkkel is sikerül megállapodni a kötvénycseréről, továbbá a Nemzetközi Valutaalap is teljeskörű támogatásáról biztosítja Európát, úgy Görögország biztosan megmenekül a márciusra datált hivatalos államcsődtől, amely heves piaci korrekciót, láncreakciót indíthatott volna.

A közös deviza megítélése továbbra is kétes, ám a tavalyi év második feléhez képest mondhatni javult a helyzet. Európa tulajdonképpen időt nyert azzal, hogy Görögországgal kapcsolatban fontos megállapodások születtek, de Portugália lehet a következő gyengepontja a uniós pénzrendszernek, annyi különbséggel, hogy idén Portugália finanszírozása még nagyrészt megoldottnak látszik, hiszen a számára megítélt pénzügyi mentőcsomag még biztosítja a kellő fedezetet az adósság törlesztésére, ám jövőre már a piacról kellene megoldani Portugália finanszírozását.

Az EUR/USD árfolyam további emelkedésének gátat szabott az elmúlt napokban az 1,33-as szint, amelyet piaci szóbeszédek szerint nagyobb piaci szereplők ún. barrier opciókkal védenek. Ez az ellenállási szint tovvábra is él. Amennyiben e szint feletti zárásokat látnánk, akkor lehet okunk további optimizmusra, de ha sikertelen lesz az áttörés, akkor továbbra is hektikussággal jobb esetben oldalazással, rosszabb esetben újabb lecsorgással kell számolnunk a közös deviza piacán.

Lucas Papademos görög miniszterelnök közölte, hogy a magánszektorral folytatott kötvénycsere tárgyalások március 10. körül lezárulhatnak. A Dow Jones hírügynökség értesülései szerint a kollektív cselekvési klauzula értelmében a görög kötvénytulajdonosok 2/3-ának beleegyezése szükséges ahhoz, hogy kb. 10 napon belül határozzanak az adósság átütemezésének feltételeiről.

OrientPress Hírügynökség